Viszza a BioVitis Pincészet főoldalára/Return on BioVitis Cellar hompage

A bio termesztésről és környezetvédelem

 

 

Bio szőlő és bortelmelés röviden

 

Nincs semmi új a nap alatt. Ezzel summázhatnánk tömören a biotermesztést. A rövid kijelentés azonban évezredek során felhalmozott 
és a mai modern tudományos módszerek nyújtotta ismeretek alkalmazását jelenti.
A bio ( élet )kifejezés alkalmazása e termesztés technológiák megkülönböztetésére sokakban valami különleges és nem a valóságosan 
megítélt módszerek alkalmazásának képzetét kelti. Hogy pontosan értsük a kifejezés valóság tartalmát fontos leszögezni, a bio jelző 
használat valójában a jelenleg, az ipari forradalom kiteljesedése óta a mezőgazdaságban elterjedt módszerektől való megkülönböztetésére 
használjuk, mivel ezeket a korunkban alkalmazott módszereket nem is érezzük úgy, hogy ezek az „életet” szolgálják, szemben a 
70-80 évekkel ezelőtti termesztés technológiákra gondolva ez a megkülönböztetés fel sem merül.
Remélve, hogy e rövid bevezetés hatására pontosan értelmezhetővé válik az alábbiakban, szűkreszabottan ismertetetett, 
jelenlegi biotermesztési módszer feltételrendszere.
Ezért inkább azt részletezzük, hogy mit nem lehet alkalmazni a biotermesztés során.
A szőlőtermesztés folyamatában (de minden kultúrában) tilos minden szintetikus szerves és szervetlen kémiai anyag felhasználása, 
kémiai gyomirtás, szerves kémiai növényvédelem és rovar ölőszerek alkalmazása. Tilos a műtrágyák használata. Nem alkalmazhatunk 
olyan lombtrágyát, amely nem engedélyezett a biotermesztésben. 
A borászat területén az élelmiszer feldolgozás bio feltételrendszerének kell érvényre jutni. Alapvető szabályozás, hogy a feldolgozás 
során megengedett 10%-ban nem bio vagy idegen eredetű anyagok fel használása, persze ezen belül szigorúan szabályozott az egyes 
anyagok alkalmazása. Tilos a borászatban a borkén (kálium-metabiszulfit), a sárgavérlúgsó, más egyéb anyagok és a genetikailag módosított 
élesztők használata. A bio borászatban egyébként a magyar bortörvényben foglaltaknak megfelelően kell és lehet dolgozni
A fent nagyon röviden vázolt szabályozás alapján gyakorlatilag körvonalazódik egy olyan szőlőtermesztési és borkészítési technológia, 
amely nagyapáink korának vicellér módszereire emlékeztet. És ebben a sejtésében az olvasót csak megerősíteni tudjuk. A bioszőlőtermesztés 
és borászat mai, a biotermesztés feltételrendszerének is megfelelő módszerei, gyakorlati praktikama, valóban teljesen megegyező a történelmi 
emlékeinkkel. A szőlőtermesztés során törekedni kell az ültetvény kielégítő tápanyag ellátására szervesanyag formában, a talajművelés 
mechanikai módszerekkel történik, a növényvédelem réz és kénalapú növényvédelem. Rovarkártétel nem jelentkezik, mivel a természetes 
ellenségeket sem pusztítjuk, (csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a szőlőben rovarkártétel problémája akkortól datálható amikortól elkezdtük 
alkalmazni a rovarölőszereket). A szüret és borászat a vincellér ízlésére van bízva azon szabályozást figyelembe véve, amit ismertettünk. 
Kétségtelen tény, hogy a biotermesztés viszonylagosan kockázatosabb termesztési módszer, felkészültebb szakembert és pontos mindenre 
kiterjedő szakmai tudást kíván és ez által a gazdálkodást veszélyeztető tényezők megelőzhetőek. 
A részletes mindenre kiterjedő szabályozást a magyar ellenőrző szervezet a Biokontroll Hungária Kht. által minden évben megújított 
a „Biotermesztés feltételrendszere tartalmazza”.
Magyarországon a biotermesztést a Biokultúra Egyesület szakmai szervezete koordinálja és segíti az EU szabályozással teljesen összhangban.

 

Kovács Zoltán FVM szaktanácsadó

 

 

Piszkos tizenkettő

A legproblémásabb tizenkét növényvédőszer

Nemrég jelent meg Darvas Béla könyve Virágot Oikosnak, Kísértések kémiai és genetikai biztonságunk ürügyén címmel. Korábban olvashattuk tőle a Piszkos Tizenkettőt, mely ennek a könyvnek egy része lett, és amely a világon legproblémásabb tizenkét növényvédőszert taglalja. A szerzővel beszélgettünk a könyv kapcsán.

Darvas Béla: A Pesticide Action Network (PAN) foglalta össze Piszkos Tizenkettő néven ezeket a vegyületeket. Ez egy civil szervezet, mely főképpen a növényvédőszerek másodlagos hatásával foglalkozik.

KB: Mit értünk másodlagos hatás alatt?

DB: Az elsődleges hatás, amiért kifejlesztenek egy ilyen szert, hogy irtsa a gyomokat (herbicidek), a mikroszkopikus gombákat (fungicidek) vagy a rovarokat (inszekticidek). Másodlagos hatások az úgynevezett nem célzott hatások. Azon organizmusokon észlelt hatásokat foglaljuk így össze, melyek nem voltak céljai a fejlesztésnek. Ezek lehetnek akut hatások (azonnal jelentkeznek), ill. krónikus hatások (hosszú időtartam alatt jelentkeznek).

KB: Tudnád ezt egy példával illusztrálni?

DB: A legismertebb a DDT, amely a 40-50-es évek fejlesztése. Ez az a vegyület, amelynek a biológiai hatását felfedező Müller orvosi Nobel-díjat kapott. Ennek a hatóanyagnak igen nagy szerepe volt a maláriaszúnyog leküzdésében, például Indiában a néhány milliós betegszámot néhány tízezerre csökkentette le. Vagy a háborúban a hadifoglyokat, illetve egész Milánó lakosságát bepúderezték DDT-vel a tífuszt terjesztő ruhatetű ellen. Az idősebbek pedig emlékezhetnek a gezarolos krumpli ízére, abban az időben hódított a burgonyabogár, ami ellen szintén a DDT-t vetették be. Akkor annyit tudtak róla, hogy kicsi az akut toxicitása, vagyis nem mérgező.

Az első gond, amire felfigyeltek, hogy a különböző tejféleségekben megjelentek a klórozott szénhidrogének, illetve a DDT-nél és társainál tapasztalták a bioakkumuláció jelenségét. A 60-as években Magyarország az első négy ország közé tartozott, ahol a DDT az emberek zsírszövetében a legnagyobb mennyiségben volt kimutatható. Az engedélyezők ma is büszkék arra, hogy Magyarország tiltotta be a világon először (1968-ban) a DDT használatát.

Az első riadalmat az váltotta ki, hogy patkányok utódaiban fejlődési rendellenességet tapasztaltak. A DDT akut toxicitása rendben volt, a krónikus szűrőkön akadt fenn, ahol a hosszabb idejű hatásokat vizsgálták. Például kimutatták, hogy a mellrák és a zsírszövet DDT-tartalma között összefüggés van. Ennek a vegyületcsaládnak a felezési ideje néhány tíz év. Tehát nem a szer mennyisége, hanem a szernek való tartós kitettség okoz problémákat.

KB: Gondolom, ezek után mindenhol betiltották. Legális ma valahol a DDT?

DB: Igen, legálisan használható. El kell mondanom, hogy Rachel Carson a Néma tavasz című könyvével nagyban hozzájárult a DDT betiltásához, hiszen egy nagyon fontos hatást írt le. Ez a ragadozó madarak jelentős számcsökkenését kiváltó puha tojáshéj volt, ami a klórozott szénhidrogének tipikus másodlagos hatása. Magyarország után az USA és egész Ny-Európa betiltotta, sőt, egy kicsit tovább is mentek, mert a gyártását is betiltották É-Amerikában és Ny-Európában. Ezután az történt, hogy a korábbi gyártási vertikumot kitelepítették a fejlődő országokba. A mai napig vannak DDT-gyárak Brazíliában, Kínában, Indiában, ezek a fejlődő országokat látják el.

KB: Nyilván ezek az országok is tisztában vannak a DDT káros hatásaival, akkor miért folytatják ezt a gyakorlatot?

DB: Van, aki azt mondja, hogy ezek a DDT-gyárak nagyobb mennyiségben termelnek, mint valaha. A fejlődő országokban való túlélése az árának tudható be, valóban egy olcsó hatóanyag. A legelső szer, amivel a DDT-t ki tudták váltani, ötször drágább volt elődjénél, a szegény országoknak bizony ez komoly probléma.

Másrészt a kereskedelem révén a különböző országokban termelt élelmiszerek eljutnak olyan helyekre, ahol például kitiltották az adott szert. A trópusi országokban termesztett déligyümölcsökkel, vagy kávéval, teával, amerikai mogyoróval, amit ezeken a helyeken termelnek, bizony Magyarországra is beérkeznek olyan DDT vagy DDT-vel rokon vegyületeket tartalmazó termékek, melyeket a mai napig fogyasztunk.

KB: A Piszkos tizenkettő listája mellett létezik egy másik, melyet te Szurtos tizenkettőnek neveztél el s amely a még be nem tiltott, ma használatos szereket tartalmazza.

DB: A PAN munkája nyomán később az ENSZ független toxikológiai vizsgálatokat végzett el a fejlett országokban használatos növényvédőszerekre, hogy megfelelnek-e vagy sem a jelenlegi követelményrendszernek. Ebből válogattam ezt az újabb tucatot, amelyek között számos -- nemcsak az én véleményem szerint -- a DDT nagyságrendjét elérő környezeti problémát okoz, például az atrazin, az erősen vízszennyező gyomirtószer. A világ tíz legjobban fogyó hatóanyagai között található, tehát rendkívül komoly gazdasági érdek fűződik a kereskedelemben való maradásához. Magyarországon a legjobban fogyó szerek között tartjuk számon, s az a furcsa helyzet állt elő, hogy egy olyan ország, Olaszország szállítja nekünk, amely odahaza már betiltotta. Miután É-Olaszországban a talajvizeket tökéletesen elszennyezte, a használatát betiltották, a gyártást azonban nem. Az atrazin és rokon vegyületei rendkívül rossz környezettoxikológiai mutatókkal rendelkeznek: viszonylag hosszú a természetben való megmaradóképességük. Ehhez társul még egy kellemetlen dolog: az ivóvízbázisba kerülő atrazinnak legfeljebb 5 %-át tudjuk a hagyományos víztisztítási eljárásokkal eltávolítani. Magyarul: a talajvízbe kerülő triazin típusú gyomirtószerek végül megjelennek a csapjainkban. Igazából ez egy folyamatos kitettséget eredményez, ami sokkal veszélyesebb, mint egy egyszeri mérgezés. Az atrazin káros hatásait eddig az USA-ban dokumentálták a legjobban: az újszülöttek súlya mérhetően csökkent és ugyanakkor megemelkedett a légúti és idegrendszeri betegségek száma.

KB: Milyen a magyarországi helyzet?

DB: A legutóbbi mérések szerint tizenhét kútból háromnak az atrazin-szennyezettsége fölötte van az Európai Unióban elfogadható mennyiségnek, egy közülük pedig rendkívüli módon szennyezett, ez a váci Buki-szigeti víztároló nyersvize, ami Vác környékét látja el ivóvízzel. El kell mondani, hogy nem feltétlenül azon a területen használták az atrazint. A talajvizek mozognak illetve az atrazint nagyrészt kukorica gyomirtására használják. Én nem tudok arról, hogy Vác kukorica-övezet lenne.

A világon kb. 700 növényvédőszer-hatóanyag és 50 úgynevezett bioágens van forgalomban, az utóbbival biológiai védekezés vagy biotermesztés hajtható végre. Magyarországon 400 hatóanyagot használhatunk legálisan. A vizsgálataim szerint ennek a 22 %-át ki kellene vonni. Ez igen nagy szám, hiszen majdnem 100 hatóanyagról állítom azt, hogy nincsen helye egy környezetére adó ország gazdálkodásában. A kivonás nem elképzelhetetlen, például Svédország szintén százas nagyságrendben tiltott ki az ország gyakorlatából hatóanyagokat. De, hogy ne csak rosszat mondjak, a magyarországi szortimentum egyharmada a legszigorúbb vizsgálatoknak is megfelelt. Úgy gondolom, hogy Magyarországon annak a három minisztériumnak, mely az engedélyezést végzi - az FVM, a KöM és az EüM - erre az egyharmadra kellene korlátozni a növénytermesztésben használatos szereket, a többit pedig tiltani.

KB: Visszatérve a könyvedre, van a végén egy Palackposta...

DB: Igen, ebben üzenek néhány célcsoportnak. Ezek közül legszívesebben a tanítókat emelném ki. Amikor ezt a könyvet írtam, legfőképpen egy biológia-kémia szakos tanár képe lebegett előttem. Úgy gondolom, ha a tanítókat eléri a könyvem, akkor meg lehet szervezni olyan környezettani tárgyakat, képzést, amely környezettudatos következő generációkat képez, s akik remélhetőleg a környezetgyalázás minden válfaját elutasítják. Emellett javasolnám leginkább a szakmámnak, azoknak, akik kémiai növényvédelemmel foglalkoznak, és akikről tudom, hogy környezettoxikológiai ismereteik rendkívül csekélyek. De nemcsak a mérnököké, az orvosoké is. A könyv tudományos publicisztika, ha létezik ilyen műfaj, tehát igyekszik egyszerűen elmesélni dolgokat és azon is igyekszik, hogy az olvasót a könyvhöz kösse. Igen sok anekdota vagy példázat van benne, amelynek az a célja, hogy ezt az egyébként igen nehezen befogadható ismeretanyagot mégis fogyaszthatóvá tegye.

Pencz Levente
Az alábbi beszélgetés a budapesti Civil Rádió Ökocsúzli című műsorában hangzott el. Minden csütörtökön, 10-11-ig Ökocsúzli a Civil Rádióban (FM 98.00)!

 

DARVAS BÉLA (52) növényvédő szakmérnök, a biológiai tudomány kandidátusa. Első nyolc munkaévét a növényvédelmi hálózatban, a peszticidek engedélyezését megalapozó biológiai hatásvizsgálatokkal tölti. 1982-től az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének főmunkatársa, ahol rovarélettannal, valamint szelektív hatóanyag-fejlesztéssel foglalkozik. Napjainkban természetes eredetű vegyületek kutatása, a peszticidek és a genetikailag módosított szervezetek ökotoxikológiai értékelése felé fordult az érdeklődése. Két egyetemen -- Debreceni Egyetem, Szent István Egyetem -- tanít szaktárgyakat, címzetes egyetemi tanár. 1998-2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjas.

 

A következő oldalszakaszt az ÖkogazdaBolt ( www.okogazda.hu ) oldalból másoltuk ide, nem kértünk engedélyt tőlük, de mindenképpen hasznosnak találtuk itt is megjelentetni a tartalom egy részét mert maximálisan egyetértünk szakmailag.




Alapelvek   Gyümölcs   Szőlő  Zöldség  Szántó




Biokultúra Egyesület   Bioplasma tápoldat   Általános kertészeti tanácsadás    Zöld szervezetek   Reform- és bioélelmiszerek

 

Az ökológiai gazdálkodás környezeti és gazdasági szempontból egyaránt fenntartható gazdálkodási mód. Szemléletének középpontjában a természet megóvása, az ember és környezete közti összhang megőrzése, helyreállítása áll. Több mint tízezer év gyakorlati tapasztalataira és korunk tudományának eredményeire épül.

Mellőzi a környezetre és egészségre veszélyes anyagokat, technológiákat (pl.: gyomirtó szerek, génmanipuláció, hormonkezelés stb.), így állít elő egészséges, ízletes és idegen, káros anyagoktól mentes, értékes élelmiszert.

Elutasítja a genetikailag módosított fajták használatát.

A tápanyagpótlásnál alapvető szempont, hogy a talaj termékenysége ne csökkenjen. Nemcsak a tápanyagok pótlása, hanem a talajélet fenntartása is fontos szempont. Tilos a műtrágya, szennyvíziszap, fekália kijuttatása, helyette érett istállótrágyát, komposztot, ásványőrleményeket, a talaj termékenységét fokozó baktérium-készítményeket használnak. A zöldtrágyázás is elterjedt gyakorlat.

A növényvédelem lényege a megelőzés, ill. a kártétel gazdaságossági küszöbérték alatt tartása. A szintetikus, felszívódó növényvédő szerek használata tiltott. Semmilyen gyomirtószer sem használható.

A növényvédelem eszközei a következők:

A szabályok részletesen az ellenőrző szervezeteknél beszerezhetőek.

Az állattartás előírásait az egyes fajok természetes igényének, viselkedésének alapján állították össze. Előírások szabályozzák az elhelyezés módját, a takarmányozás és az állatgyógyászat kérdéseit.

Az ökológiai gazdálkodás irányzatai

A biokertművelés nem egy újabb kertészeti forma, hiszen a XVIII. századig ez a módszer jelentette kizárólagosan a kertművelést. A XX. század elején a talaj termékenységének gyengülését és az egyre gyakoribb növénybetegségeket, a mezőgazdasági termékek minőségének leromlását egyesek a nagymértékű kemizálásnak tulajdonítottak. Ezért több, egymástól térben és időben is különböző helyeken alakultak ki azok a gazdálkodási formák, melyeket közös néven ökológiai gazdálkodásnak nevezünk.

A legismertebb irányzatokat az alábbiakban bemutatjuk egy-egy mondattal, de előre kell bocsátanunk: a természetbarát kertművelőnek egyáltalán nem kell elköteleznie magát egyik mellett sem. A természet mindenütt ugyanazon elvek alapján működik, így sok hasonló gondolattal találkozhatunk. Ilyen pl. a környezeti feltételekhez való sokoldalú alkalmazkodás a természeteshez leginkább közelítő állapotok megteremtésével, a talaj tápanyaggal való harmonikus ellátása. Mindenütt fontos a talajgazdagító és talajzsaroló növények egyensúlyának megteremtése, a talajtermékenység növelésére pillangósok vetése, növénytársításoknál a szomszédos növények egymásra gyakorolt pozitív hatásainak figyelembe vétele. Az alábbiakban a legjellemzőbb, a megkülönböztető vonásokat emeljük ki.

A biodinamikus gazdaságban a Hold állásához igazított vetési és művelési naptár használata alapvető, melynek hatása a talaj és a kozmosz energiáinak kölcsönhatásán alapul. Jellemző a különböző gyógynövényekből készült preparátumok használata, melynek érdekessége, hogy igen kis koncentrációkban alkalmazzák őket. Pozitív hatásukat független kísérletek is igazolták.

A szerves-biológiai gazdálkodás esetén a gazdálkodó figyelme elsősorban a talajélet állapotára irányul. A talajt folyamatosan takarják, rendszeresen használják a magas nyomelemtartalmú különféle kőzetliszteket. Ez a módszer minden olyan biológiai eljárást kiemelt figyelemben részesít, amely a humuszt gyarapítja. Ilyenek a komposzt-, istállótrágya kijuttatása, zöldtrágyázás, növényekből erjesztett trágyalé és növénytársítás (vegyeskultúra). Igen fontos a vetésforgó betartása. A talajt csak nagyon indokolt esetben szabad forgatni. Az alapelv szerint a talajélet a háborítatlan talajrétegekben képes igazán harmonikusan és dúsan kibontakozni.

A permakultúra lényege a természeteshez minél inkább közelítő állapot kialakítása. Lényege a fajgazdagság, és az eredeti ökológiai rendszerekhez hasonló felépítés, így egy igazi permakultúrás gazdaság kialakítása 8-10 évet is igénybe vehet. Talán érthetőbbé válik ez az elv egy példával: ha mogyoróbokrot szeretnének egy permakultúrás gazdaságban, akkor nem a faiskolában vesznek egy kis cserjét, hanem a mogyorót, mint magot, elvetik a gyepbe - hiszen a természetben is így szaporodik a mogyoró, ahogy lehullik a gyümölcse a fáról. Az így megmaradt kis növény valóban életképes és erős lesz az adott körülmények között.

 

 

Évente kb. 30 000 olyan vegyületet állítanak elő, amelyek előtte nem léteztek a világon, s ebből két-háromezer piacra is kerül. Festékek, gyógyszerek, növényvédőszerek, kozmetikumok, élelmiszeradalékok, mosóporok, tisztítószerek, ruhafestékek...

E vegyszerek emberi szervezetre gyakorolt hatásáról keveset tudunk, hiszen ilyen kísérletek nem folytathatók. Tájékozódni legfeljebb állatkísérletekből lehet, ill. megbetegedések, munkahelyi balesetek jelzik: nem árt az óvatosság. Ezt erősíti meg az is, hogy a növényvédőszer-engedélyezés gyakorlata szerint független szakértők nem vizsgálják az új termékek hatását, hanem a gyártó írja le saját tapasztalatait - s az ő érdekeit sejthetjük...

Elgondolkodtató az is, hogy számos olyan növényvédőszer van, melyet több országban már nem engednek használni - csak gyártani és exportálni-...

AMIRŐL RITKÁN HALLUNK - Adatok az agrokemikáliák élettani hatásáról

Ezek az adatok csak egy-egy hatóanyagról szólnak, azt szinte lehetetlen nyomon követni, hogy ez a sokféle idegen anyag hogyan viselkedik szervezetünkben - külön-külön és egymással is. E hatások ideig-óráig való tolerálása ugyan alkati kérdés is, de sajnos nehezen elképzelhető, hogy van olyan ember, aki előbb-utóbb ne kerülne kapcsolatba e negatív hatásokkal valamilyen formában.


Forrás:

Ángyán József - Menyhért Zoltán: Alkalmazkodó növénytermesztés, ésszerű környezetgazdálkodás
Polgár László szerk.: A biológiai növényvédelem és helyzete Magyarországon
Darvas Béla: Virágot Oikosznak
Könczey - S. Nagy: Zöldköznapi kalauz
Biokultúra Egyesület

második oldal              harmadik oldal